Időtlenség és oldódás
Blokkoldás közben
Egyik kezem a kb. 100 kg-os társam alatt (Paksi Zoltántól tanultam az asztrozófia tanfolyamon, hogy az, aki hozzánk fordul segítségért, nem az ügyfelünk, nem a kliensünk, hanem egy társunk), másik kezem az alhasi területen, éppen egy szöveti oldásban vagyunk.
Érzem, ahogy mocorognak, táncolnak, oldódnak a szövetek. Becsukom a szemem, és csak támogatom az oldódást. Belefeledkezem. Figyelem ezeket a különleges mozgásokat. Mintha a szemem előtt felnagyítva és 3D-ben látnám.
Amikor újra kinyitom a szememet, látom, a kezem mozdulatlan, ez mindig hihetetlennek tűnik… Egyelőre csak a láthatatlanban léteznek és történnek ezek az óriásinak érzékelt változások.
Hisz a mozgás, az változás. Ez a változás aztán a láthatóban is szükségszerűen megnyilvánul.
Ugyanígy az idő is csalóka az old(ód)ás közben: nem érzem, 1 vagy 10 perc telt-e el. De tudni tudom: valahol a kettő között.
Ahogy kinyitom a szemem, tér-idő visszaáll. Érzem, történt egy nagyobb oldódás a kezem alatt, így tovább megyek.
Nekem is sokat ad, amikor az oldásra fókuszálva belepihenhetek ebbe az Időtlenségbe pár percre. Köszönöm ❤️
Karina 💚
Ez a kép Korzikán készült júniusban, naplemente után, nagyon csendes, békés hely volt. Éppen, mint azok a belső terek, ahol az oldódások történnek.

